A kutatásra kijelölt terület nagysága és a munka elvégzésére fordítható idő rövidsége miatt a terepen több, párhuzamosan működő és egymástól részben eltérő feladatokat végző munkacsoportra van szükség. A terepviszonyok nehezek - a Nílus közvetlen parti zónája, egy keskeny termékeny sáv kivételével sziklás terület, távolabb jórészt homoksivatag. Mivel a környékről részletes térképek nem állnak rendelkezésre, feltétlenül szükséges a megfelelő műholdas felmérések használata. A régészeti lelőhelyek felmérésekor alkalmazott geodéziai alappontok rendszerét műholdas helymeghatározóval jelöljük ki. A munka első, 2006-ban kezdődő fázisában intenzív terepbejárásokkal mértük fel a koncessziós területünkön található lelőhelyeket. Ennek során GPS segítségével feltérképeztük és Fotón, és rajzon rögzítettük a felszínen mutatkozó jelenségeket (leletkoncentrációk, épületmaradványok, sziklarajzok, stb.), valamint felszíni leletgyűjtést végeztünk.
Az ezt követő összesítéskor került sor az épületfelmérések, feltárások, illetve leletmentések helyének és a munka ütemének meghatározására. A régészeti lelőhelyek nagyobb részén kisebb "szondázó" ásatásokra van lehetőség, komolyabb méretű feltárásra néhány különösen fontosnak tartott lelőhelyen kerül majd sor. A 2007-es évadban biztonsági kockázatok miatt egy új területen kezdte meg munkáját az expedíció. A területen korábban a Szudáni Régészeti Hivatal rövid terepbejárást végzett, így a főbb lelőhelyek GPS adatait rendelkezésünkre bocsátották, de térkép nem készült a területről. A munkát tehát ismét a terület bejárásával kezdtük, majd néhány kiemelkedően fontos lelőhelyen ásatásokat végeztünk. A felmérés pontosságát egy új módszer a fotogrammetria használata tette még pontosabbá, szintén ezzel a módszerrel rögzítettük a területen található sziklarajzokat is. Az ásatás végeztével a restaurálásra szoruló leletanyagot ideiglenesen Magyarországra hoztuk egy jövőbeli kiállítás reményében.
A feltárások dokumentációját a közvetlen környezet minél pontosabb felmérésével, rögzítésével, és reményeink szerint a következő szezonban kis magasságú légi fotózással egészítjük ki.
A megfigyelt régészeti jelenségek rajz- és fotódokumentációja, az előkerült leletek leírása, statisztikai feldolgozása egységes adatbázis segítségével történik.
Az előkerült leletek (használati tárgyak, csontok, növényi maradványok, stb.) elsődleges válogatása, meghatározása már a terepen elvégezhető, különleges esetben - például szerves anyag maradványok előkerülése esetén - a feltárás után azonnali restaurálás is szükségessé válhat. A kutatómunka az előkerült leletanyag megosztásával zárul, amikor a szervezőkkel történő egyeztetés után a leletek egy részét Magyarországra szállítjuk.
A kutatás végső célja természetesen a megmentett régészeti emlékek minél szélesebb körű ismertetése, cikkek, filmek, előadások, kiállítások, valamint tudományos publikációk formájában.